Érezted már úgy, hogy egy kialakult konfliktus esetén minél inkább próbálod megoldani, annál kevésbé sikerül?

Érezted már, hogy egy konfliktushelyzetben próbálsz kommunikálni a másikkal, az pedig elnémul, nem kapcsolódik?

Érezted már, hogy az általad fontos dolgok süket fülekre találnak, és megértés helyett egymásnak feszülés és erődemonstrálás jön létre?

Ha igen, olvass tovább, és Brene Brown gondolatai segíthetik a helyzet megértését, és segíthetnek abban, hogyan érdemes változtatni a viselkedésünkön egy konfliktushelyzetben.

Konfliktusok esetén gyakori reakció, hogy az emberek kikerülik a feszült helyzetet, némák maradnak, vagy „egyetértenek abban, hogy nem értenek egyet”. Ez azelőtt patthelyzetet teremthet, mielőtt a véleménykülönbség valódi természetét megismernék. E passzív reakció hátterében az áll, hogy az illető védi valamely kapcsolatát, vagy fenn akarja tartani a kötődést.

Az ilyen elkerülés esetén – amikor nem vagyunk nyitottak a másik fél érzéseire és gondolataira – olyan előfeltételezések születnek, amelyek nemcsak fenntartják, hanem fokozzák is a félreértéseket, és neheztelésre vezetnek. Ezek sok esetben rosszabb hatással vannak a kapcsolatra, mintha kialakulna a vita. Különösen annak fojtogató ez a helyzet, aki tenni akar valamit a konfliktus feloldására, és a másik fél részéről teljes elszigetelődés érzékelhető.

Ezen romboló működés helyett olyan építő jellegű beszélgetés kialakítása a cél, amely után a két ember jobban megérti és tiszteli egymást, jobbá válhat a kapcsolatuk, függetlenül attól, hogy nem értenek egyet. Nyíltan kell keresni a háttérben rejlő célt, azt, hogy VALÓJÁBAN miről szól a beszélgetés. Meg kell érteni, hogy mi a fontos nekünk, de legalább ennyire fontos, hogy meg akarjuk érteni, hogy a másiknak miért fontos ez a téma.

Ha egy nézeteltérést kötődési lehetőséggé akarunk változtatni, akkor különbséget kell tenni múlt, jelen és jövő között. Ha a nézeteltérés során a múlton van a fókusz, akkor könnyű elveszni a “te mondtad, én mondtam” részletekbe, ezáltal nő a feszültség és gyengül a kapcsolat.

Fontos, hogy át kell helyezni a hangsúlyt arra, hogy MOST hol tartunk, majd a JÖVŐ felé kell fókuszálni. Fel kell tenni a kérdést, hogy mit akarunk elérni a jövőre nézve? Mit szeretnénk, merre tartson a kapcsolat ezután?

Ekkor az üzenet az, hogy közös jövőt szeretnénk építeni, amelyet együtt akarunk megteremteni. Ez a konfliktus-átalakítás a mélyebb megértésről szól. Az átalakító kommunikációban nemcsak nyitottnak kell maradnunk, hanem figyelnünk kell a másikra azért, hogy többet megtudjunk a másik nézőpontjáról. A MEGÉRTÉS és nem az egyetértés vagy egyet nem értés szándékával kell figyelnünk, és jelen kell lennünk, félretéve az önzést és az önigazoló mechanizmusok használatát.

Végül álljon itt néhány bátor kérdés Brene Browntól, amit használhatunk egy kellemetlen beszélgetésnél:

– Mondanál erről még többet?

– Segíts megértenem, miért olyan fontos ez számodra?

– Segíts megértenem, hogy miért nem értesz egyet egy bizonyos gondolattal?

Forrás: Brene Brown: Bátran a vadonban című könyve