Talán furcsán hangzik, ha azt mondom: Keresd az akadályt! Hisz a hétköznapi szófordulatokban gyakran találkozunk azzal, hogy az akadályokat le kell küzdeni. De vajon tényleg így van? Tényleg a leküzdés a legjobb stratégia, ha találkozunk egy akadállyal, elakadással az életünkben?

Coachként sokkal inkább abban hiszek, hogy tiszteljük meg az akadályokat, amelyeket az élet elénk sodor és nézzük meg, mit tanulhatunk belőle. Nem a félelem és a megtorpanás kell, hogy vezéreljen bennünket, hanem a megállás és megfigyelés. Mi is ez az akadály? Milyen a viszonyom hozzá? Milyen erő rejlik benne?

A coaching folyamatokban gyakran merülnek fel akadályok, elakadások – ez a haladás, a fejlődés elkerülhetetlen része. Ha képesek vagyunk az akadályokban megtisztelni azt, hogy saját jogon kerülnek elénk; ha képesek vagyunk magunkat és az akadályt ugyanazon út két egymáshoz szorosan kapcsolódó elemének tekinteni, amelyek időnként ütköznek, sőt adott esetben el is állhatják egymás útján, akkor nem ellenállni és leküzdeni akarjuk majd, hanem kapcsolatba kerülni velük. A belső meggyőződésünk elengedhetetlen ahhoz, hogy az a belső tűz, ami hajt bennünket a céljaink, az álmaink felé, ne aludjon ki a buktatókkal teli, rögös úton, hanem megerősítsen bennünket és képesek legyünk tovább haladni.

1. Az akadály a saját ellenállásunkat adja vissza nekünk. Nem kell erősítenünk vagy állandósítanunk az akadály létét, hanem az akadály energiájára nyitottan reagáljunk, engedjük be és nézzük meg, hogy mit tanít nekünk!
2. Tegyük fel a kérdést, hogy amit érzékelünk, tapasztalunk, az valóban akadály-e? Ugyanis könnyen lehet, hogy az valami egészen apró dolog, amit a saját rossz megéléseink nagyítanak fel akadállyá.
3. Akadály esetén próbáljuk megérteni, hogy mi mozgatja az akadályt, és mi mozgat bennünket: nézzünk rá arra, hogy hogyan ütközik bennünk az, amit akarunk, vagy amire szükségünk lenne azzal, amit az akadály akar tanítani nekünk.
4. Álljunk meg és nézzünk szembe az akadállyal! Legyünk mozdulatlanok és élesítsük a figyelmünket! Ugyanis ez sokkal felszabadítóbb lehet, segítheti a megértést, ahelyett, hogy erővel próbálunk küzdeni ellene, vagy kierőszakolni valamilyen elmozdulást.
5. Minden akadályon változtathatunk! Ehhez azonban nem egy félelmetes, leküzdhetetlen mumusként kell tekintenünk rá, hanem egy olyan jelnek, ami üzen nekünk a helyzettel kapcsolatban.

A coaching folyamatokban felszabadító ereje van annak, ha megváltoztatjuk a viszonyunkat az akadályokhoz, elakadásokhoz, és a fejlődés természetes velejárójaként tekintünk rájuk. Mivel minden coaching folyamatban cél mentén dolgozunk, érdemes emlékeztetnünk magunkat arra, hogy milyen ereje van a célunknak, és mit nyerhetünk azzal, ha barátságot kötve az akadályokkal igyekszünk elérni azt.  Hogy az akadály gát lesz vagy lehetőség, az a hozzáállásunkon múlik.

Kerüljünk barátságba az akadályainkkal!